ChatGPT a munkahelyen: mit szabad bemásolni, és mit soha?

Mi történik azzal, amit bemásol?

Amikor egy szöveget beilleszt egy AI-csevegőbe, az a szolgáltató szerverére kerül, jellemzően az Európai Unión kívül. Hogy ott mi lesz vele, az elsősorban attól függ, milyen fiókból dolgozik:

• Ingyenes és egyéni előfizetéses fiókok. A nagy szolgáltatóknál alapbeállításként előfordulhat, hogy a beszélgetéseket a modellek továbbfejlesztésére használják; ez a beállításokban többnyire kikapcsolható. Ha a munkatárs a saját fiókját használja, Ön ezt nem látja és nem is ellenőrizheti.
• Csapatoknak és vállalatoknak szóló csomagok. A ChatGPT, a Claude, a Gemini vagy a Copilot üzleti változatainál a szolgáltató szerződésben vállalja, hogy az adatokon nem tanít, és adatfeldolgozási szerződést köt. Itt van kivel elszámolni, ha baj van.
• Saját, API-ra épített alkalmazás. Az adatkezelés feltételei szerződésben rögzíthetők, és az is eldönthető, melyik régióban fusson a modell.

A kockázat túlnyomó része tehát nem magából az AI-ból fakad. Abból fakad, hogy a munkatársak saját fiókból, szabály nélkül dolgoznak céges adatokkal.

Mit mond erről a GDPR?

Ha a bemásolt szövegben személyes adat van (név, e-mail-cím, telefonszám, egy azonosítható ügyfél ügyének részletei), akkor Ön adatot továbbít egy külső adatfeldolgozónak. Ehhez jogalap kell, adatfeldolgozói szerződés a szolgáltatóval, és ha az adat az EU-n kívülre kerül, megfelelő garancia. Egy munkatárs privát fiókjánál ezek közül jellemzően egyik sincs meg.

Az egészségügyi adat a különleges adatok közé tartozik, erre még szigorúbb szabályok vonatkoznak. Magyarországon a felügyeleti hatóság a NAIH; adatvédelmi incidensnél az ő szabályaik szerint kell eljárni, akkor is, ha „csak egy csevegőbe került”.

A GDPR mellett van egy második réteg, amiről kevesebb szó esik: a szakmai titoktartás. Az ügyvédi titok, az orvosi titoktartás, a könyvelők és adótanácsadók titoktartása, valamint a szerződésekben vállalt üzleti titok akkor is sérülhet, ha a szövegben egyetlen név sincs. Erről részletesebben írtunk az ügyvédi munkáról és a rendelőkről szóló cikkeinkben.

Közlekedési lámpa: egy szabály, amit mindenki megjegyez

Hosszú AI-szabályzatot senki nem olvas el. Három szín viszont megmarad:

• Zöld, bármelyik eszközbe mehet: nyilvános információ, saját szöveg stilisztikai javítása személyes adat nélkül, általános szakmai kérdések, programkód titkos kulcsok nélkül.
• Sárga, csak céges, szerződéssel lefedett fiókba: belső dokumentumok, ajánlatok, árkalkulációk, személyes adatoktól megtisztított ügyleírások.
• Piros, egyik általános csevegőbe sem: betegadat, ügyfél neve az ügye részleteivel, személyi okmányok, bankszámlaszámok, jelszavak és API-kulcsok, titoktartás alá eső szerződések teljes szövege.

A piros kategória nem azt jelenti, hogy az ilyen adatot soha nem dolgozhatja fel AI. Azt jelenti, hogy csak erre a célra épített, szerződéssel és naplózással körülvett rendszerben.

Az anonimizálás kevesebbet véd, mint gondolná

A név kicserélése „X. Y.”-ra gyakran nem elég. Egy ritka diagnózis, egy kisváros és egy életkor együtt is azonosít valakit, ahogy egy cégnév nélküli, de iparágat, árbevételt és székhelyet tartalmazó ügyleírás is. A GDPR szerint az álnevesített adat továbbra is személyes adat. Valódi anonimizálásnál az a kérdés, hogy egy kívülálló vissza tudná-e fejteni, kiről van szó, és erre ritkán lehet magabiztosan nemmel felelni.

Ha a csapat rendszeresen érzékeny adattal dolgozik

Ha a munkatársak naponta azért keresnek kerülőutat, mert az AI sokat segítene, de a szabályok nem engedik, akkor egy erre szabott rendszer kell: EU-s adatközpontban futó modell, jogosultságkezelés, naplózás, és egy szűrő, amely a személyes adatokat még a modell előtt kiveszi a szövegből. Ez fejlesztési feladat, a nagyságrendjéről az AI-fejlesztés költségeiről szóló cikkünkben írtunk.

És ha ez a gond nem csak az Ön irodájában van meg, hanem a szakmája egészében, akkor az már termékötlet. Pontosan az ilyen ötleteket keressük.