„Összeraktam AI-val, de nem működik” – miért dől össze a vibe-kódolt termék?
Egyre több vállalkozó érkezik hozzánk ugyanazzal a történettel: az AI-val pár este alatt összeállt a termék, a demó lenyűgöző volt – aztán az első valódi ügyfélnél minden összeomlott. Ez nem balszerencse. Ez a vibe coding törvényszerű vége, és jó hír: általában van visszaút.
Mi az a vibe coding, és miért ilyen csábító?
A „vibe coding” azt jelenti, hogy valaki programozási tudás nélkül, kizárólag egy AI-eszközzel beszélgetve rak össze egy alkalmazást. Leírja, mit szeretne, az AI kódot ad, ő pedig addig kérdez vissza, amíg a képernyőn minden jónak látszik. A csábítás valódi: ami korábban hónapok fejlesztői munkája volt, az most tényleg összeáll néhány este alatt – látványra.
A gond nem az eszközzel van. Mi magunk is AI-val fejlesztünk, sokkal gyorsabban, mint nélküle. A gond ott van, hogy a látszatra működő és a valóban működő szoftver között pontosan az a különbség, amit kívülről nem lehet látni.
Miért az első ügyfélnél jön a baj?
Mert a demó mindig baráti terepen fut. A saját gépén, a saját adataival, olyan sorrendben kattintva, ahogy a készítője szokott. Az első valódi ügyfél viszont:
- ékezetes nevet ír be, ahol a rendszer csak angol karakterekre volt „tanítva”;
- egyszerre ketten nyomják meg ugyanazt a gombot;
- megszakad a netkapcsolata a mentés közepén;
- olyan adatot tölt fel, amilyet a készítő sosem próbált.
A tapasztalt fejlesztő ezekre az esetekre tervez – a vibe-kódolt alkalmazás jellemzően csak a „szép útra”. És van egy súlyosabb szint is: a biztonság. Ügyféladatok titkosítás nélkül, jelszavak a kódba égetve, mindenki által elérhető adatbázis. Ezek nem elméleti kockázatok; GDPR-bírság és bizalomvesztés lesz belőlük.
A működő termékhez mérnöki munka kell, nem csak jó prompt.
Mi menthető ilyenkor?
Több, mint gondolná – csak nem ott, ahol keresné. A kód jellemzően a legkevésbé értékes része annak, amit létrehozott. Ami valóban érték:
- A validált igény. Ha az első ügyfél egyáltalán megjelent, az azt jelenti, hogy a probléma valódi, és fizetnének a megoldásáért. Ez a legdrágább információ a termékfejlesztésben, és ez már megvan.
- A szakmai tudás. Ön pontosan tudja, mit kellene tudnia a terméknek, mert a saját szakmájának fájdalmára építette. Ezt semmilyen fejlesztőcég nem tudja Ön helyett.
- A prototípus mint specifikáció. A vibe-kódolt változat kiváló arra, hogy megmutassa: így kell kinéznie, ezt kell csinálnia. Specifikációnak első osztályú – éles rendszernek nem.
Az átvilágításnál azt nézzük meg, mi az, ami a meglévőből biztonságosan megtartható, és honnan kell újraépíteni. Őszintén megmondjuk akkor is, ha a válasz az, hogy szinte nulláról – de a fenti három érték miatt a második nekifutás összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint az első volt.
Hogyan érdemes újraindulni?
A tanulság nem az, hogy „ne használjon AI-t”, hanem az, hogy a szakmai tudásnak és a mérnöki tudásnak az első naptól együtt kell dolgoznia. Ezért építettük fel a felesben-modellt úgy, hogy Ön a szakértelmét hozza, mi a fejlesztést – és mivel a hasznon felesben osztozunk, nekünk is pontosan annyira érdekünk a működő termék, mint Önnek. Nem óradíjat számlázunk a hibajavításért: közös termékben gondolkodunk.
Van egy félbemaradt AI-terméke?
Előbb írásban rögzítjük, hogy az ötlete az Öné marad és a hasznon felesben osztozunk – utána nézzük meg együtt, mi menthető.
Megállapodás indítása