Van egy AI-ötletem: honnan tudom, hogy van rá piac, mielőtt fejlesztek?

1. Kinek fáj, és mennyire?

Írja le egyetlen mondatban: ki az a konkrét ember, akinek a probléma ma fáj, és mit csinál helyette? Az „orvosok” vagy a „cégek” túl tág. A „magánrendelők asszisztensei, akik a nap jelentős részét telefonos időpont-egyeztetéssel töltik” már elég konkrét ahhoz, hogy meg lehessen keresni őket.

A jó jel az, ha ma valamilyen kerülőúttal oldják meg: Excel-táblával, papírral, egy plusz munkatárssal, túlórával. Ha senki nem tesz semmit a probléma ellen, lehet, hogy nem fáj eléggé ahhoz, hogy fizessenek a megoldásért.

2. Ki fizet érte?

A felhasználó és a vásárló gyakran nem ugyanaz. Az asszisztens használja az eszközt, de a rendelő tulajdonosa fizet. A sofőr használja az alkalmazást, de a fuvarozó cég vezetője dönt. Kérdezze meg: kinek a költségvetéséből menne, és most is költ-e erre a problémára valamit?

A legerősebb jel, ha a célcsoport már ma fizet valamiért, ami rosszul oldja meg ugyanazt. Akkor nem kell meggyőzni őket arról, hogy a probléma pénzt ér, csak arról, hogy az Ön megoldása jobb.

3. Beszéljen tíz emberrel, de ne az ötletét adja el

Ha megkérdezi, „használnál egy ilyen alkalmazást?”, szinte mindenki igent mond, mert udvarias. Ennek a válasznak nincs értéke. A múltbeli viselkedésre kérdezzen:

• Mikor fordult elő ez a probléma utoljára?
• Mit csinált akkor, és mennyi időbe került?
• Próbált már rá valamilyen megoldást? Miért hagyta abba?
• Fizetett már érte valamit?

Ezekben a beszélgetésekben a megoldását nem kell elárulnia, csak a problémáról kérdez. Így az ötlete sem kerül veszélybe. Ha a megoldásról is beszélne egy leendő partnerrel vagy fejlesztővel, ahhoz előbb megállapodás kell, erről az ötlet levédéséről szóló cikkünkben írtunk.

4. Mi van már a piacon?

Keressen rá a problémára, nem a megoldására: a célcsoportja is így keresne. Ha talál versenytársat, az nem rossz hír, mert azt jelenti, hogy van kereslet. Ha egyáltalán semmit nem talál, az kétféleképpen értelmezhető: vagy valóban új területről van szó, vagy azért nincs rá megoldás, mert nincs rá igény.

Gyakori és jó helyzet, hogy létezik nemzetközi eszköz, de nem magyarul működik, nem ismeri a hazai szabályozást, a NAV-ot, az egészségügyi előírásokat, vagy nem illeszkedik a magyar munkamódhoz. Ez önmagában is lehet a termék létjogosultsága.

5. Tényleg AI kell hozzá?

Sok jó ötlet valójában egy jól megtervezett űrlap, egy adatbázis és néhány automatikus értesítés. Az AI ott kell, ahol strukturálatlan adattal dolgozik a rendszer: szabad szöveggel, képpel, hanggal, szkennelt dokumentummal, vagy ahol a szabályokat nem lehet előre leírni. Ha a probléma AI nélkül is megoldható, úgy olcsóbb, gyorsabb és megbízhatóbb lesz. Ezt nem szégyen kimondani, és egy tisztességes fejlesztőpartner ki is mondja.

Mikor jöhet a fejlesztés?

Ha mind az öt kérdésre konkrét válasza van, nevekkel és számokkal, akkor a következő lépés egy szűk első verzió egyetlen felhasználói csoportnak. A legkisebb változat, ami a legfontosabb problémát megoldja, a többi ráér. A buktatóiról a vibe codingról szóló cikkünk szól.

A felesben-modellben ezt a szűrést közösen végezzük el, mielőtt bármit építenénk. Ez nálunk önérdek is: a mi felünk is csak akkor térül meg, ha a terméknek van piaca.